A honvágy számomra megszokott lelkiállapot. Mindig hiányérzetem van, mindig vágyom valaki vagy valami után, mindig szeretnék visszatérni valami képzeletbeli helyre. Az életem egy nagy vágyakozás.

Elizabeth Lee Wurtzel

Néha azt szeretném, ha "Vigyázat, törékeny" felirat lenne a homlokomra ragasztva. Néha azt szeretném, ha valahogy tudtára adhatnám az embereknek, hogy azért, mert olyan világban élünk, ahol nincsenek szabályok, és olyan életet élünk, ahol nincsenek törvények, másnap reggelre kelve még éppen úgy fáj, ami fáj.
Elizabeth Lee Wurtzel

Minden elmúló nappal egyre láthatatlanabbnak érzem magam, egyre jobban beborít a sötétség, egyik rétege a másik után, s csak úgy fuldoklom a nyári hőségben, a napsütésben, amelynek már csak az égető hevét érzem, de a fényét nem látom. - Elizabeth Lee Wurtzel

3 féle szeretet, de csak 1 a nyerő

Vajon mi a szeretet három típusa?

Egy barátommal még decemberben ültünk egy pláza étkezdéjében, amikor csörgött a telefonja, a kedvese hívta föl, de a beszélgetés utolsó mondata sajnos ez volt: hát Neked ez a szeretet?

A felháborodott, kétségbeesett kérdésben sajnos benne volt a fiú minden szomorúsága, értetlensége, elkeseredettsége, amit egy ember akkor érezhet, mikor kezdi úgy látni, hogy “nem vagyok fontos a másiknak.”

Ezután meséltem neki arról, hogy milyen módokon lehet szeretni a párunkat, és megnyugtattam: valószínűleg a kedvese nem megfelelően fejezi ki a szeretetét.

Úgyhogy most nézzük is meg, milyen típusai vannak a szeretetnek egy párkapcsolatban!

1) “Úgy szeretlek, ahogy én is szeretem, ha szeretnek”

Kezdő házasként nagyon szorgalmas férj voltam: minden nap reggel és este is az utolsó kanálig elmosogattam otthon. De nem azért, mert ez volt a hobbim, sokkal inkább azért, mert kedveskedni akartam a feleségemnek. Nekem ugyanis nagyon jól esik, ha szívességből segítenek a munkámban. Egy kisangyal akartam lenni, azonban néhány hét után a feleségem azt mondta:

- “Ádám, én nem is érzem, hogy szeretsz!”

- Micsodaaaaaa? – kérdeztem. Hogy én nem szeretlek? De hát éjt nappallá téve mosogatok, hogy Neked ne kelljen!

- Hát rendes Tőled, de nekem arra van szükségem. Ha az esti mosogatás helyett inkább beszélgetnénk egy kicsit, akkor azt hiszem, boldogabb lennék.

- Jaaa… – mondtam.

Azóta már tudom, hogy azért, mert nekem a segítség jól esik, attól még a feleségem nem ugyanabból érzi, hogy szeretem. Nem magamból kell kiindulnom. Nem biztos, hogy a másiknak az esik jól, ami nekem.

2) “Úgy szeretlek, ahogy elképzelem”

Egy nálam békítésen megforduló pár különös esete a következő volt:

Egy fiatalember titokban szervezett egy csodálatos külföldi utat egy szomszédos ország fővárosába. Ő kitalálta és elképzelte, hogy majd mennyire fog ennek örülni a kedvese. A hölgy azonban nagyon kiakadt. Ő ugyanis minden nap városban dolgozik, ezért egy csendes kis erdőben szívesebben kirándult volna, mint egy zajos fővárosban, ami a munkáját, a mindennapos hajtást, a stresszt juttatja eszébe.

Érthető módon a fiatalembernek nagyon rosszul esett, hogy mennyi mindent megtesz a kapcsolatukért, sajnos azonban egy dolgot elfelejtett: nem kérdezte meg a kedvesét, hogy mi az, ami jól esne neki. A szándéka ott volt, hogy örömet okozzon élete párjának, csak sajnos ezt a saját elképzelése alapján tette.

3) “Úgy, ahogy a másiknak jó?”

Az igazi szeretet az, hogyha azt nyújtjuk a párunknak, amire szüksége van. Nem indulhatunk ki magunkból, és nem indulhatunk ki a saját elképzeléseinből sem.

Hogyan kell gondoznunk egy kaktuszt?

Egy kaktuszt nem locsolhatunk meg naponta több liter vízzel, mert neki nem arra van szüksége. Ha nem nézzük, hogy mi a jó a kaktusznak, és – ahogy a legtöbb növényt – elárasztjuk vízzel, a kaktusz elrohad.

Ugyanígy a kapcsolatunkban ne az elképzeléseink alapján fejezzük ki a szeretetünket, hanem egyszerűen kérdezzük meg a kedvesünket:

Miből érzed, hogy szeretlek?

A kapott válasz pedig egyértelműen megmutatja, hogy mi a teendő, ha magunk mellett egy mosolygós, boldog párt akarunk látni.

dr.Mészáros Ádám

Ne várj színes álmokat,
ne reméld, hogy egy perc alatt
valaki mindent helyre tesz;
csak egy álom ez.

Homonyik Sándor

Ne aggódj!
Ha foszló kapaszkodóid elengedted.
A senkiföldjén lebegsz, úgy érzed.
Várj, míg lélekszárnyaid lebbenését észleled.

Szepes Mária

Ha már a hullám összecsapott felettünk, átkunk, szidalmunk szánkból kiapadt, lelkünkből fakadt könnyünk kiszáradt, jusson eszünkbe, azért születtünk, hogy küzdjünk. Ne adjuk fel, kezdjük újra és újra, hisz valaki mindig szeretettel várja, hogy hozzá segítségért megérkezzünk.

Anatole Hongrois

Szomorú vagy, magad vagy, és úgy érzed, dől a ház,
egyszer csak kopogtatnak, s ott áll, akire vársz.
A boldogság egy hajszál, egy szó, egy mozdulat,
Csak mozdulj meg, csak szólj már, csak el ne hagyd magad!

Bertók László

1.Írj magadról a reglapon! Bár sok idődet igénybe veheti, egy jól megfogalmazott bemutatkozó szöveg megírása, de érdemes rászánni az időt. Egy jó bemutatkozó szövegben érdemes leírnod, amit fontosnak tartasz magadról. Ha valamelyik hibádat nagyon jellemzőnek érzed, akkor leírhatod, de törekedj arra, hogy inkább a vonzó jellemzőidet és az elvárásaidat tartalmazza a szöveg. Fontos, hogy őszinte legyél, ha olyat írsz, ami nem valós, akkor később ebből csak gondok származnak.

2.Tölts fel képet! Egy kép többet mond ezer szónál. Ha nem is vagy olyan szép, mint szeretnél, akkor is válassz ki egy képet, amelyiken a legjobban tetszel magadnak. A vidám képek általában jobb benyomást keltenek.

3. Csak azt mond el, amit bárhol máshol! A reglapodra és a chatelés közben csak olyan információt ossz meg magadról, amit elmondanál egy buliban egy szimpatikus idegennek. Ne felejtsd el, hogy az internetes névtelenség nem tart örökké, amikor majd találkoztok egymással, ne érezd magad zavarban azok miatt, amiket online mondtál! Ráadásul így megvéded magad azoktól, akik az internet névtelenségét visszaélésekre használják.

4.Ne kérj többet, mint amennyit adsz! Ha még csak levelezgettek, chatelgettek egymással, akkor ne várd, hogy csak veled tegye ezt. A hűség a párkapcsolathoz tartozik, amíg nem is találkoztatok miért ne ismerkedhetnél vagy ismerkedhetne másokkal is. De fontos, hogy legyetek őszinték egymáshoz, hiszen nincs semmi baj azzal, ha tudja, hogy más is van, aki szeretne veled megismerkedni.

5.Ne a szexualitással fogd meg! Ha nem egy szexuális viszonyt akarsz, hanem komoly kapcsolatot, akkor ne erre tereld a beszélgetést. Ha online szexbe is belemész, akkor képzeld el hogyan fogod érezni magad, amikor találkozol egy olyan valakivel, akivel már szexuális élményed volt, mégis idegen! Ugye kínos érzés lenne!  Annyi flörtöt, célzást engedj meg magadnak, amennyit akkor is természetesen tudnál mondani, ha ott állna veled szemtől szemben.

6.Ha szimpatikus valaki találkozz vele! Ha úgy érzed valaki szimpatikus és van esélye, hogy kialakuljon valami, akkor nem érdemes húzni az időt: találkozzatok! Ha túl sokáig húzódik a z internetes beszélgetés, levelezés, akkor nem tudod elkerülni, az intim beszélgetéseket, ami a személyes találkozásnál furcsa érzés lehet, hiszen így valójában két szálon kezd futni a kapcsolat. A személyes találkozáskor elindul egy személyes, de az internetes szál már sokkal előrébb van, így zavar keletkezik. A cél egyébként sem egy online barát, hanem egy valódi.

7. Az első randi mindenképpen nyilvános helyen legyen! Akármennyire biztos vagy abban, hogy akivel találkozol tisztességes és őszinte volt hozzád, a biztonságod érdekében elsőre mindenképpen nyilvános helyen találkozzatok! Így nem csak veszélyes bűnözőktől óvhatod meg magad, hanem kellemetlen helyzetektől. Egy randiról, ha kínossá válik lehet szabadulni, de ha meghívod magadhoz, sokkal nehezebb elküldeni.

8. Legyen terv a randira! Az első randi sokaknak inkább a szorongásról és nem a szórakozásról szól. Hogy a feszengést elkerüljétek érdemes előre kitalálni hova mentek a randin. Jó, ha olyan körülményeket választotok, ahol lehet beszélgetni, ismerkedni, de ha van olyan tevékenység (sport, játék tb.), ami mindkettőtöket érdekel, a közös élmény segít oldani a gátlásokat.

9. Legyen egy tervezett vége a randinak! Az első randi elkezdésénél csak a befejezés nehezebb. Vagy azért, mert ugyan nem igazán érzitek úgy, hogy egymáshoz valók vagytok, de mégsem tudtok a programnak udvariasan véget vetni vagy azért, mert annyira egymásra találtok, hogy legszívesebben el sem válnátok. Bár az utóbbi kellemesebb, de mindkét helyzetet érdemes megelőzni, ha nem akarod elsietni a kapcsolat elejét. A legjobb, ha úgy találkoztok, hogy valamilyen programot tervezel a randi utánra. Persze úgy jó, ha ezt a másik fél is tudja. Ha például négy órakor találkoztok, akkor este nyolcra nyugodtan megbeszélhetsz a barátnőddel egy találkozót, négy óra elég, hogy kialakítsatok egy első benyomást egymásról.

10. Finoman add le a jelzést! Akár szeretnél még találkozni az illetővel, akár nem, ezt jelezned kell. Persze nem kell kerek perec megmondanod. Ha tetszik és szeretnél vele találkozni még, akkor elég, ha elmondod, hogy jól érezted magad vele és szívesen találkoznál máskor is. Semmiképpen ne kényszerítsd, hogy ígérje meg, hogy felhív, vagy mondja meg, hogy mit szeretne a jövőben. Ha ezt teszed, akkor valójában hazugságra kényszeríted, hiszen neked sem könnyű kimondani, ha nem tetszik. Ezt nem is szükséges, ha azonban ő láthatóan folytatni szeretné, akkor egy finom "úgy érzem nem te vagy, akit keresek" vagy ebben és ebben nem illenénk össze megfogalmazás talán megfelel. Mindenképpen legyél őszinte, de nem a személyét utasítsd el. Ne azt éreztesd vele, hogy nincs vele rendben valami, hanem azt hangsúlyozd, hogy ti ketten nem illetek össze ettől még egyikőtök sem rossz.

Palágyi Kata

Palágyi Kata

Pál Feri: Sors és önismeret "Nincsen reménytelen helyzet, csak reményvesztett ember van.."

Nincsen reménytelen helyzet, csak reményvesztett ember van. Ez pedig nagyon nagy különbség! Amikor valamelyikünk eljut oda, hogy ez a helyzet most reménytelen, az élet reménytelen, ez a kapcsolat reménytelen, azt kellene inkább mondani: álljunk csak meg, olyan hogy reménytelen, nincs! Reményvesztettség van. Én most reményvesztett vagyok, és az a kérdés, hogy mit is kezdjek ezzel. Így rögtön valamekkora szabadsághoz jutok, míg ha átélem, hogy a helyzet reménytelen, akkor minden cselekvőkészségem alábbhagy. Mert azt tudnunk kell, hogy nagyon sajátos módon a reményvesztett pillanatokban is van még lépés. Nem is egy. Nem is kettő.

Már egy hónapja semmi hírem sincs felőled. (...) A két kezem közé kell fognom a fejem éjjel és nappal, üres és túlterhelt óráimban egyaránt, hogy meggyőzzem magam róla, hogy valóban létezel valahol, és egy napon majd visszajössz hozzám, megérintesz a kezeddel, elsimítod a ráncaimat, a félelmeimet. (...) Tudd, hogy egész életemben várni foglak, még akkor is, ha öreg leszek, és semmire sem fogok emlékezni.

Consuelo de Saint-Exupéry

"A Szív útja a bátorság útja.
Magunk mögött hagyjuk a múltat és engedjük, hogy megérkezzen a JÖVŐ."

"Tudom, hogy ott a szivárvány az eső mögött, s tudom, van még remény a fájdalom mögött"

El tudjátok képzelni azt, hogy valakinek már a mosolya könnyet csal a szemetekbe annyira fontos? - nem hiszem.
Ezt érezni kell. Érezni, ahogy az az egy könnycsepp lecsordul az arcodon és megpecsételi a kapcsolatotokat egy életre. Azt hiszem ez az igazi szeretet, a soha véget nem érő és ennél nincs jobb érzés!

10 milliószoros napok 2012-ben:

Évente 4 ilyen nap van a tibetiek szerint.
A tibeti ("nagy") buddha napokat hívják 10 milliószoros napoknak.


A négy legjelentősebb Buddhista ünnepnap (Düchen-jeles alkalom), avagy azon napok, amikor a pozitív cselekedetre és pozitív gondolatokra való törekvés gyakorlása tízmilliószorosan hat.


Egy évben négy fő különleges-rendkívüli Buddha emléknapot tartanak, amikor ünnepség keretében emlékeznek meg Shakyamuni Buddha életének legfontosabb állomásairól.



Azt mondják, hogy ezeken a napokon a pozitív illetve negatív cselekedetek hatása tízmilliószorosára hatványozódik, ebből kifolyólag a spirituális gyakorlatok végzése erősen javallott.

10 milliószoros napok 2012-ben:

Február 22.
Június 4.
Július 23.
November 6.

Ezeken a napokon minden teremtés
10 milliószoros erővel hat.
Fontos, hogy arra gondolj, amit teremteni szeretnél az életedben.
Ha negatív érzelmeid, gondolataid merülnek fel. Nyilvánítsd ki, hogy elengeded őket.

A nagy terheid feloldását érdemes erre a napra időzíteni.
Küldj fényt, szeretetet a Földnek és az emberiségnek! Képzeld el a Földet egészségesnek, a rajta élő embereket pedig békésnek, szeretettelinek.
Lásd a Világ békét ünnepelni!

Tegyél meg mindent, amit szeretnél
10 milliószoros erővel fog hatni!

Szólj minél több embernek, hogy ők is tudatosak lehessenek ezeken, a napokon.

Én nem tudnék csak úgy akárkit szeretni. Nem vagyok egy szent. De ha akarnék is valakit szeretni, annak a másiknak jó tanítómesteremnek kell lennie, hogy én megtanulhassam, hogyan szeressem éppen őt.

Feldmár András

Ha veszítettél már el valakit, tudod, hogy a vesztés pillanatában szeretted a ...legjobban és a legigazabban. Amikor szembesültél azzal, hogy "nincs". Amikor a sors letépi rólunk azt, akit szeretünk, s ott maradunk kifosztva, egyedül – a hiányban döbbenünk rá, mennyire szerettük. Utólag.

És jönnek az emlékek: a közönyös hétköznapok, a szürke reggelek, a fáradt fölkelések, a rosszkedvű morgások, veszekedések, összezördülések, a kellemetlen esték, amikor nem történt semmi, csak ültetek egymás mellett, üresen – a hiány fájdalmas érzésével visszanézve villámfényben látod meg a múltadat, s azt kiáltod: - Milyen hülye voltam! Nem láttam, milyen kincset szórok szét minden percben és órában!... Bár akkor tudtam volna, amit most tudok: hogy ajándék volt vele az élet!

Bár visszatérhetne, akár csak egyetlen percre is! Másképp szólnék hozzá? Másképp látnám, másképp ölelném… És elmondanám neki azt, hogy… Mit is?... Amit nem lehet elmondani.
(Müller Péter)

Egy modern feleségtől a társadalom elvárja, hogy ne legyen féltékeny. Meg kell-e felelni ennek az elvárásnak? Miféle nyomás ez? Miért érzik egyre többen, hogy a féltékenység szégyellni való? Mit üzen erről a lélek?

Egy vonzó nő nem féltékeny. A flört ártatlan. A nyitott házasságé a jövő. Kell egy kis szabadság. Ma már szinte mindenkinek van szeretője. Hűséget fogadunk, nem vakságot. A sikeres nő saját dolgával törődik, nem azzal, hogy férjét ellenőrizze.

Hosszasan sorolhatnám a közhelyszerűen ismételgetett állításokat, amik sok-sok embernek növesztettek már gombócot a torkába, míg másoknak talán ökölbe szorult a keze ezek hallatán.

Mégis, hol lakik a féltékenység?

- A megérzéseinkben?
- Az önbizalomhiányban?
- A szívünkben?
- Az elménkben?

Egyszerre igen a válasz mindegyik kérdésre. Egymásra épülő élethelyzetek szülik, amelyek legbenső magja az önbizalomhiány. A féltékeny lelkű ember nem bízik önmagában. Önbecsülése sérült, ezáltal önbizalma elveszett. Legtöbben nem is emlékszünk ennek okára, sőt az is elképzelhető, hogy a belőle táplálkozó féltékenységet sem vesszük észre. Aki kórosan féltékeny örüljön ennek, mert legalább tudatában lehet, így elkezdhet dolgozni magán, még akinek a tudatalatti tartományában munkálkodik a féltékenysége, önmaga ellenségeként él.

Semmiképpen nem a féltékenység érzését kell elfojtani, mert az csak további problémákhoz vezethet. A feladat annak megértése, felfedezése, hogy mitől és milyen körülmények között sérült az önbizalom, s hogyan lehet azt helyrehozni.

Érdekes elfoglaltság az a játék, melyben elfojtás helyett szabadjára engedjük féltékenységünket. Persze, csak gondolatban. Játék a képzelettel, amikor bárki kipróbálhatja, miféle módszereket képes bevetni, hányféle módon próbálja megvalósítani, hogy gátat szabjon társa esetleges hűtlenségének.
Érdemes ugyanekkor azt is végiggondolni, hogy mi számít megcsalásnak.

A legfontosabb kérdés persze az, hogy ilyenkor miféle érzéstől óvjuk meg önmagunkat, mitől szabadulunk, és miféle teher ül ránk, amikor sikerül a másikat korlátozni.
A legtöbb esetben ez a képzeletbeli próbálkozás kimerül, mint ahogyan a valóságban sem képes az egyik ember a másikat akadályozni a cselekedeteiben. A szívünk mélyén nem is arra vágyunk, hogy a kedvesünket börtönbe juttassuk, hanem arra hogy boldoggá tegyük.

A féltékenység érzését elviselni óriási teher, ezért érdemes cselekedni ellene. Aki ezzel a problémával él, ajánlatos párja segítségét kérnie. Mondja el őszintén, hogy mennyire boldogtalanná teszi ez, s kezdjenek komolyan fáradozni a sérült önbizalom helyreállításán. Kérhetik szakember segítségét, egy vezető mindig jól jöhet.

A féltékenység elfojtása egyenlő a probléma szőnyeg alá söprésével. A féltékenység félelmeket teremt, a félelmek valóságot, a valóság újabb érzéseket, s egy idő után tébolyt. A féltékenység elfojtása önámítás, az érzés beszűkítése ami az idő elteltével robbanáshoz vezet. A személyiség építése, az önismeret, önbizalom növelése önbecsülést és szeretet hoz minden ember életébe.

A féltékeny embert az érzéseivel magára hagyni, éppen olyan bűn, mint megcsalni őt.

Heka

Néhány év. Együtt. Miért van, hogy én mindig csak a hátát nézem a férfiaknak? Miért nem vagyok elég jó? Miért hagynak el? Mit nem adok? Mit nem kapok? Csak szeretnék néha valakihez odabújni én is. Szeretném én is biztonságban érezni magam. Nem érdekel, hogy küzdeni kell, vagy tenni, csak legyen értelme! Akkor is, ha most a könyvemre potyognak a könnyeim. A papír beszívja a fájdalmat és a betűk táncba kezdenek. Úgy érzem, kinevetnek. Miközben ők ott vidáman ropják, én eltemetem a bizalmat. Újra és újra.
Mint amikor egy buszon ülök és elsuhan a táj, úgy pörögnek a képek a fejemben. A napok, az órák és percek. Igen, kevés volt. Kiszakadni egy pillanatra a jelenből, átgondolni, mit is teszek, milyen furcsa. Innen nézve kicsit más. Utólag egészen érthető. Ahogy a lámpák fényei egybefolynak, ezek a képek is filmmé állnak össze. Én igazán hittem és igazán bíztam mindegyikben. Az első szerelmem meg sem látott. Az első csókomra csak én emlékszem. Az első szex, csak nekem volt fontos. Az első hosszú kapcsolatom egy tévedés volt és a szakításokkal mindegyik elvitt valamit. Mi lehet az?  Évek óta gyűlik bennem valami. Valami mély. Nem látom a végét, nem tudom felbecsülni, mi történik, ha szabadjára engedem. Bizonytalan vagyok. Talán ez az ösztön?
Annyi vágy van bennem, amit képtelen vagyok kezelni. Hisz szeretnék én kilépni önmagamból, lázadni, farkas módjára vonítani, tépni, szaggatni, magamhoz ölelni mindenkit s egyben világgá szaladni. Csókolni, harapni, szorítani, lebegni a szenvedélyben, festeni, expresszív vad mozdulatokkal, letépni magamról a „ruhát”, amit viselek és belemerülni egy nagy kád forró szerelembe, birtokolni és uralni, alázatosan tűrni és dorombolni, mint egy macska, vadászni, mint egy sas, dögös bőrcuccban flangálni és csábítani… valahogy mégsem megy. Kimondani és bevallani is nehéz, de megtenni még nehezebb. Talán még senki sem tépte le a lelkemről azt a bizonyos kötelet, amit a galamb is viselt a parkban… megérintett egyáltalán valaki? Úgy igazán?
Persze hogy igen. Most is itt sírok a könyv felett. Minden csalódás megérintett, de csak elvett. Mit is kaptam cserébe? Tapasztalatot. Hm… igen, csak bátorságot nem. Az kellene nekem! Kilépni a sorból! Kilépni magamból és kinyitni a kapukat! Talán egyszer eljön az az ember, aki megszabadít a kötelékektől. Vagy magamat kellene szabaddá tennem?

Ez volt az utolsó tévesztés! Ez volt az utolsó félelem! Ma lesz a napja, hogy másképp csinálom! Mától én, én vagyok! Nincs okom sírni, ez egy igazán jó könyv. A fátyol sikolya. Lám csak, egy lány, akit egy kulturális különbség taszít halálos veszélybe. Ő bátor. Én miért ne legyek az? Csak egy szakítás. Nem világvége.

Xaide

Elcseszni sok-sok évet kellemes bizonytalanra – nem szerencsés.
Ökölszabály : Négy évszaknak elégnek kell lenni valakit megismerni ahhoz, hogy döntésre jusson közös jövőt illetően.
Döntésre mellyel magának is tényeket teremt.
Ha a szerelem ezt nem képes elvégezni 4 évszak alatt – utána már romlanak az esélyek…
Egy bizonyos idő után már nem tud az ember lényegesen több benyomást szerezni a döntéshez.
Ma túl természetes a tötyörgés – együtt vagyunk mert jól érezzük magunkat egymással – aztán ebbe ki is fullad a kapcsolat.
Csakhogy természet által programozottan – ennél többről van szó – és a pasikák ezt a maguk ösztönvilága szerint nem érzik – a kapcsolatot és tartalmát pedig ők irányítják – ennek kedveznek az élet/(munkaerő piaci)viszonyok is – ám a természet megítéli ezt.
És gátat szabni ennek a viselkedésnek csak az értékrend tud illetve a nők maguk.
Azért időben döntésre kell juttatni a férfiakat – a kezdetektől fogva közvetíteni mi is az elvárás – elé kell álmodni a közös jövőt… ne 3 -4 év után derüljön ki, hogy szövetségről nem volt szó...
Kissé (ál)naivan már a kezdetekkor mondani kell, szoktatni őket a szerephez amit be kell tölteniük – a kezdeti időszakban könnyebben elfogadják.
Nem szabad engedni, hogy olyan helyet foglaljon el valaki az életedben amit nem akar betölteni. Az idődet, az életedet lopja – tőled is és ráadásul olyasvalaki elől aki jobban megérdemelne.
Így kell hozzáállni. És ehhez az ember leányának – önmagához is keménynek kell lenni. Nem éri meg valakiért a végtelenségig küzdeni.
Úgysem sikerül vagy nagyon kiegyenlítetlen kapcsolat lesz.